Hétvégén kosaramba került egy King's Bounty. Ötezer forint volt újonnan, igényes csomagolással: DVD-tok, ráhúzva egy karton borító, plusz magyar kézikönyv. Aznap pár órát sikerült is játszanom vele, és úgy érzem, nem fogom megbánni, hogy megvettem. Tapasztalatok alant.
Szóval... Az eredeti King's Bounty a Heroes of Might and Magic sorozat előtt jelent meg, annak elődjének, ötletadójának is tekinthető. Mégis, mivel a Heroes-sorozat sokkal ismertebb, és mivel a 2008-as King's Bounty - The Legend sokban megőrizte az előd erényeit, ezért a Heroes-hoz fogom hasonlítani.
A fő különbség a játék alapvető műfajában jelentkezik: míg a Heroes körökre osztott stratégia volt körökre osztott taktikai harccal és lénymenedzsmenttel, addig a King's Bounty sokkal inkább egy szerepjáték körökre osztott taktikai harccal és lénymenedzsmenttel. Ha nem lenne világos (amin nem csodálkoznék :) ): itt egy hősünk van, aki egy nagy, viszonylag kötetlenül bejárható világban valós időben hajt végre küldetéseket, beszélget másokkal és vásárolgat felszereléseket. Ha a térképen (ami egyébként teljesen hasonló kinézetű mint a Heroes-sorozat, különösen a 3D-s, színes-szagos ötödik rész) megtámadunk egy ellenfelet (vagy ő támad meg minket), akkor a játék átvált a csatatérre, ahol körökre osztott csatában kell legyőzni az ellenfeleket a saját seregünkkel és a csatát háttérből figyelő hősünkkel.
Ez a csata hasonlít legjobban a Heroes-ra, annak is a korábbi, hagyományos részeire: az egységek a kezdeményezésük sorrendjében támadnak, üt az egyik, majd a másik visszaüt, a hősünk körönként egyszer varázsolhat, lehet várakoztatni, védekezni, elmenekülni, satöbbi. Pár apróságban különbözik csak: az egységek mindegyike tud szakaszosan mozogni: tehát előre küldöm két mezőt, majd lentre másik kettőt. Amíg van mozgáspontja, addig tud támadni, tehát például íjásszal vissza lehet vonulni 1-2 kockát (hatszöget), és onnan lőni. A csataterek kialakítása sokkal jobban figyelembe veszi a világtérkép helyzetét: a háttérben legtöbbször a térképen valóban jelen lévő tájrészeket is észre lehet venni (tavat, malmot, épületeket). Furcsa vonás, hogy a csatatereken időnként mindenféle különleges tárgyak (ládák, oszlopok, bálványok, méhkasok...) jelennek meg (mármint a csata kezdetén már ott vannak), amikkel kapcsolatba lehet lépni: a ládát kinyitni pénzért, kövekért, a bálványok elátkoznak, a robbanó hordót szétlőve sebzi a környékén állókat, stb.
A szerepjáték-rész természetesen elmarad egy "hivatalos" szerepjátéktól, bár a mostanában divatos "lightos" RPG-ket talán még így is meg tudja szorongatni itt-ott. A küldetések nem mindig lineárisak, időnként választhatunk többféle megoldás közül, például a zombi molnárt visszaváltoztathatjuk egy küldetéslánccal, vagy szimplán csak meg is ölhetjük. A küldetésekért tapasztalati pontokat kapunk, szintlépéskor választhatunk általában két lehetőség közül, hogyan fejlődjön hősünk. Emellett van egy képzettség-fa is, amin rúnák segítségével (ezeket szintlépéskor kapjuk és a pályán nagyritkán elszórva találhatjuk) képzettségeket nyithatunk meg a három ág valamelyikén. Elfelejtettem említeni, hogy három kaszt közül választhatunk induláskor: harcos, paplovag, varázsló. Hozzájuk kapcsolódik a három képzettségfa, amik között bizonyos mértékű átjárás is engedélyezett: mágusként például néhány harci képességet is megvehetünk, ennek korlátot csupán az szab, hogy kevesebb, az adott fához kapcsolódó rúnát kapunk szintlépésenként.
Seregünket mindenfelé elszórt árusoktól vehetjük, akik különböző készletekkel rendelkeznek: például a tolvajvezértől zsiványokat, martalócokat vehetünk, a királytól íjászokat és testőröket, a szellemhajóról zombikat és csontvázakat. A felvehető lények számát a vezetési képességünk határozza meg, ami szintén szintlépéskor és elszórt zászlók gyűjtésével növelhető, nameg a felszerelésünk is emelhet rajta. A világ szabadon bejárható, összefüggő - tehát nincsenek elkülönült pályák, amikkel végezve már nem mehetünk vissza.Azt hiszem talán minden lényeges dolgot megemlítettem. A grafikához nézzetek szét a galériában: szép színes, inkább hangulatos, semmint részletes, cserébe a gépigény kellemesen alacsony. A zene kellemes nagyzenekari alkotás, a környezettől függően változik.
Összefoglalva tehát: aki a Heroes-sorozatban a várak menedzselését, a több hős szükségességét nem szerette, helyette inkább szerepjáték-elemekre vágyik, az próbálja ki mindenképpen!
Demó itt
*****
(Megj.: Az eredeti blogban ezeket külön bejegyzésben írtam, átmásolásnál azonban több értelmét láttam összevonni őket.)
Szóval, tegnap is játszottam egy sort, kitakarítottam a mocsarat, megcsináltam a temetős küldetéseket, elértem a 7. szintet a mágusommal. És így, 7. szinten már meg is van a mágus-képzettségfa két legalsó képzettsége: amivel kétszer lehet varázsolni egy kör alatt (csatánként egyszer) illetve amivel a varázslatok sebzése nő. De úgy érzem, ez kicsit hamar jött: oké, hogy lehet minden képzettséget több szinten is fejleszteni (mindegyiknek három szintje van, ha jól láttam), de mégis, a "lényeg" már megvan, és hol van még a vége..? Ha hinni lehet a statisztikáknak, akkor olyan 25-27. szintig el lehet jutni a kampány során. És innentől mi lesz a karakterfejlődés? Sokkal kevésbé lesz látványos, mint eleinte, úgy tűnik. Ezt egy kicsit elbaltázták, jobb lett volna szinthez is kötni a magasabb szintű képességeket, ahogy más játékokban szokás. A szintlépésekről nem érdemes beszélni, kapok 1-2 pontot varázserőre vagy vezetésre akár, és ennyi, nem túl látványos. Persze majd pár pont erejéig talán átnézhetek a másik két képzettségfába is, de egyelőre nehéz megtippelni, mennyi nem-mágikus rúnára lesz szükségem, és mennyi marad "szabadon". (Mert ez úgy működik, hogy a mágikus képzettségekhez is kell 1-2 nem mágikus (hatalom vagy elme) rúna, de azokból meg ugye jelentősen kevesebbet kapok szintlépésenként, mint a mágikusból. A másik két képzettségfánál meg ugyanez van fordítva: több elme- vagy hatalomrúna, kevés mágikus.)
Vagy akkor a seregem fejlődése lesz a lényeg? Az, hogy folyton cserélem majd az egységeimet, ahogy egyre keményebbeket találok? Lehetséges, már most is 1-2 típust lecseréltem, az íjászok helyett törpe alkimistát, a növény-lények helyett "beholdert" (a magyar nevére nem emlékszem, de egyértelműen ez lehet az angol megfelelője :) ), testőr helyett vérfarkas-elfet (ez nagyon faján tud átváltozni :D). Szokatlan módja ez mindenesetre a fejlődésnek, ha valóban így fog menni. A létszám meg ugye fokozatosan nő, ahogy a vezetési képességem emelkedik. Szép lassan, mert a mágusoknak ebből nagyon kevés jut.
Talán csak rá kell érezni az ízére. Végülis ez nem egy hack&slash, máshogy mennek a dolgok. Csak mivel nagy stratégiázás nincsen, így a hős és a sereg fejlődése nyújt olyan kihívást és szórakozást, amiért érdemes továbbmenni.
Viszont ami meglepően jól sikerült, azok a küldetések. A mocsárban békaemberek küldözgettek körbe, hogy tűzzem ki a zászlajukat a másik házára, de ő meg akkor a harmadik felé terjeszkedne, de ő meg.... Volt olyan választási lehetőség, hogy "De ez az összes terület a királyé, megöllek titeket jól!" - már bánom, hogy nem azt választottam. :) Vagy épp a boszorkány, aki megkért, hogy tegyem tönkre a törpe főzetét, és ezzel akaratom ellenére robbanószert alkottam. Jópofák, szellemesek, érdekesek. Még magyar fordítással is egész jók, bár azért látszik, hogy jóval kisebb volt az anyagi- és emberi keret, mint pár nagy címnél - helyesírási-elgépelési hibák, nehezen érthető mondatszerkezetek tarkítják. Nem biztos, hogy ezt könnyebben értem, mintha angol eredeti lenne. :) (Bár talán az angol eredeti se túl jó, hisz a játékot eredetileg oroszok készítették.)
Még egy apróság csak eszembe jutott: a csatamezőkön időnként található ládák. Az ellenfélnek időnként szokása, hogy felveszi, de miért? Semmire nem megy vele, csak velem szúr ki, én nem vehetem fel miatta. Ha meg csak én vehetném fel, akkoris mi értelme? Ráadásul ha csata közben nem nyitom ki, akkor csata után persze nem kapom meg automatikusan, hiába nyertem (legalábbis én így vettem észre). Viszont a különböző egyéb tárgyak (robbanó hordók, csontvázkoporsók, átkozó bálványok stb) már érdekesebbek, legalább visznek egy kis extra taktikai lehetőséget a csatákba.
*****
Még rögtön a legelső szigeten volt egy küldetés, ahol egy elátkozott gyűrűt kellett hatástalanítani, ezzel megmentve egy zombivá váló molnárt. A gyűrű végül a tolvajvezér nejéhez került, akit (a vezért) sikerült rábeszélni, hogy ugyan szabaduljon már meg tőle (a feleségtől), adja hozzám. A nőt csak részben sikerült megmentetni, időnként vissza lehetett változtatni zombivá.
Ez a rothadó feleség idővel megkért, hogy ugyan legyen már gyerekünk. Beleegyeztem, így idővel lett is, majd mégegy. Ezek a gyerekek véletlenszerűen "kisorsolt" sarjaink, akik szintén további bónuszt adnak nekünk. Ugyanakkor nem lehet tőlük megválni, ha inkább mégis felszerelést adnánk szeretett párunk kezébe.
Kicsivel később összefutottam egy szintén átváltozás-mániás másik feleségjelölttel: ő békává változik időnként, s ekkor csókkal lehet visszahozni az eredeti alakját. Persze mindezt nem tudtam rögtön, csak annyit, hogy ő is feleség lehet, és mivel a zombi-nő nem sokat ért számomra, ezért úgy döntöttem: el kell válni. Ő egyetértett, kapcsolatunk már szerinte is megromlott, hajlandó is elválni, de cserébe viszi a vagyonunk (pénzünk) ötödét, nameg persze a gyerekeket... Tiszta szerencse, hogy nem volt még ügyvédi költség is. :D
Így hát 9 szint alatt már második házasságomat élem, ami azonban már most boldogabbnak tűnik: kis feleségem szellemi értékeimen javít, ami egy mágusnál kész haszon. Időnként ugyan békává változik, de egy csók, és más semmi, s máris újra királylány lesz belőle. :)
Jópofa ez a játék, na. :)
Mellékesen az addikció is bejött: kicsit furcsállottam, mikor fórumokon erről olvastam, hogy mennyire könnyen rá lehet harapni, de eleinte ezt én nem éreztem. Aztán... mégis elkapott valahogy a gépszíj, a területeket felfedezni, kitakarítani nagy élmény, időnként mindig elémbukkan egy-egy jelentősebb kihívást nyújtó csata, a karakter fejlesztése meg végülis hajt előre, gyűjteni kell a kristályokat, van még hova fejlődni: hiába van meg első szinten a legalsó képesség is, három szinten lehet őket fejleszteni, és ezek bizony jelentős pluszt adnak. A küldetések pedig még mindig nagyon jók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése