Fable II

Hagyományt török: XBox 360 exkluzív játékról még sosem írtam. Most a Fable II-vel nyitom a sort, mely ugyan nem hozott forradalmat, az elődnél több, jobb lett nagyjából minden téren.

Sokat lehetne írni a játékról, megpróbálom viszonylag rövidre fogni...

Aki játszott az első résszel, az nem fog sok újdonsággal találkozni: kicsit több, kicsit bővebb, de a lényeg ugyanaz. Te vagy a világ közepe, minden hozzád igazodik, minden tőled függ. Ha úgy tetszik, felvirágoztathatod Albiont, ha úgy tetszik lezüllesztheted. Ha úgy tetszik, félnek tőled, ha úgy tetszik, rajonganak érted. Irreálisan látványosan, de szórakoztatóan.

Az egyik főbb újítás, hogy megváltoztathatjuk (bizonyos korlátok közt) a világot. Nem kell túl sokat remélni azért, de a játék során több olyan döntés van, aminek hatása lesz. Ez úgy működik, hogy több pont van a történetben, ahol hosszabb időre eltűnsz, majd mire visszatérsz, már minden a tetteidnek megfelelően változik. Adsz pénzt egy bolondnak, aki fel akarja virágoztatni a lepukkant bandita-tábort? Évekkel később ragyogóan élettel teli lesz. Megvéded a Fény Templomát? Később kibővül, és meg is vásárolhatod. Vagy inkább a Sötétség oldalára állnál? Később sok-sok falusit vihetsz feláldozni pénzért.

Nincs túl sok ilyen választás sajnos a játékban, sokkal többet is el tudtam volna viselni, ráadásul nagyon egybitesek: jó/rossz, totális végletek. De attól még látványosak, és mégiscsak jó érzés, hogy ez miattad van így.

Ha már moralitás: a jó/rossz oldal mellé választható lett már a romlott/tiszta csúszka is. Előbbi felé akkor csúszol, ha magas bérleti díjat szabsz, vagy élvezed az élet "mocskos oldalát" (k.rvák, alkohol, húsos pite, stb), míg tisztaságot értelemszerűen az ellenkező cselekedetekkel lehet elérni. Így a karakterünk kinézete is négy szélsőség között ingadozhat, ami leginkább a D&D-féle Lawful/Chaotic és Good/Evil pároshoz hasonlít. Plusz még befolyásol a vásárolt skillek összetétele (erőtől izmosabb leszel, ügyességtől nyúlánkabb, mágiától rúnák jelennek meg bőrödön), nameg a kövérség/soványság, és a vásárolt ruházat, tetoválások, haj- és szakállstílusok, és sminkek.

Sok lehetőség van még a játékban: lehet családod, szexelhetsz, ha gumi nélkül teszed, akkor a feleségedtől gyereket, k.rváktól nemi betegséget kaphatsz. Beállhatsz dolgozni, minijátékok keretében: lehetsz kovács, favágó, bérgyilkos, fejvadász, csapos... Szórakozhatsz a játék gazdaságával: felvásárolhatsz és kiadhatsz ingatlanokat, boltokat, amik folyamatosan termelik a bevételt; rendszeres vásárlással és alacsonyra állított árakkal felvirágoztathatod egy város gazdaságát (jutalom: jobb vásárolható dolgok), bűnözéssel lezüllesztheted. Saját otthonodban lecserélheted a bútorokat. Lehetsz király vagy bűnöző (vagy bűnöző király). Indulhatsz aréna-versenyeken, vagy lőtéren. Nyerhetsz vagy veszíthetsz szerencsejátékokon (ha sok az adósságod, behajtót küldenek rád!).

Gyűjtögethetsz dolgokat: ezüst kulcsok az első részből; démon-ajtók, szintén ismerősek; szétlőhető vízköpők (ha megvan mind az 50, a játék kb. legdurvább nyílpuskáját kapod); kutya segítségével felásható "kincsek".

Na igen, az idézőjel jogos, egyik legnagyobb problémám a játékkal a jutalom hiánya: a legendás fegyvereken kívül a legtöbb talált tárgy/fegyver/ruházat alig ér valamit. Fegyverből nagyon hamar összeszedheted a legerősebbet, amin már csak a fegyverbe illeszthető ékkövek javítanak valamelyest. A páncéloknak kb semmi hasznuk, védelmet nem adnak, pusztán a kinézetedet, és a többiek irántad tanúsított viselkedését befolyásolják. Emiatt aztán nagyon hamar kiderül, hogy a felásott kincsek és a kinyitott ládák kb semmit nem érnek, az igazi jutalmakat úgyis különleges feltételek teljesítésével lehet szerezni a játék végefelé, a többi csak időpocsékolás.

Ha már kutya: a játék másik nagy újítása, és ez teljesen jól is sikerült: jelez, ha kincs van a közelben, mutatja, hol kell ásni, a földre került ellenfeleket kivégezheti - de ha épp nincs semmi feladat, akkor is baromi jópofa, ahogy rohangál körülötted, időnként a farkát kergeti, vagy ha épp nem mozogsz, lefekszik, esetleg a különböző pózolásoknál is alkalmazkodik (táncnál ugrál, beintésnél morog, fingásnál orrát takarja...). Ráadásul külseje a jellemedhez igazodva változik: gonosz karakternél bundája fekete lesz, jónál kivilágosodik, és talán a romlottság/tisztaság is megjelenik rajta.

Harcrendszer, fejlődésrendszer kb maradt ugyanaz, mint az elődnél, annyi könnyítéssel, hogy egyáltalán nem lehet meghalni. Ha kiütnek, legrosszabb esetben az épp környéken lévő XP-t veszíted el, semmi más következménnyel nem jár. Ennek megfelelően kihívás sincs sok a játékban - legalábbis ami a túlélést illeti.

A küldetések általában szórakoztatóak, kivéve a főszálat, ami elég sutára sikerült: ötlettelen, kidolgozatlan, a végén egy olyan fordulattal, ami egyszerre elképesztő és kiborító: gyakorlatilag egy poén kedvéért feláldozták a katartikus végjátékot (Spoiler: a főellenfelet nem is mi győzzük le) Az biztos, hogy emlékezetes, az már nem olyan biztos, hogy jobb-e így.

Pro:

+ kutya

+ néhány masszív hatású döntés

+ nagy világ, sok felfedezni és gyűjtenivaló

+ humor!!! a gyermeteg poénkodástól az agyzsibbasztó angol humorig rengeteg röhögnivaló van a játékban

+ könnyed, szórakoztató játék, csodás környezetben, és az első részből továbbfejlesztett "Te vagy a világ közepe" életérzéssel

+ van nemválasztás

+ van koop mód

+ szabadabb világ (lehet úszni, magasabb helyekről leugrani)

+ sok-sok apróság, tennivaló

Kontra:

- kevés kihívás

- gyenge fő történeti szál

- kevés jutalmat oszt a játék

- rá vagy kényszerítve, hogy ne csak valamelyik stílusra koncentrálj (erő/ügyesség/mágia)

- némely klasszikus RPG-elem hiánya (párbeszéd elsősorban, de a tápolás is korlátozott a cuccok hiánya miatt)

Összességében: aki az első részt szerette, az ezt valószínűleg még jobban szeretné. Sokat nem változott, inkább csak bővült, de ezek véleményem szerint jó irányba mutatnak, és egy összetettebb, változatosabb játék lett a végeredmény.

9/10